Kövesd a Pulit!

Puli_new.jpg

Shepard_Slayton_MoonShot_cover.jpgAz Apollo-1 tragédiája lebegett az Apollo-13 legénysége szeme előtt, amikor a Földhöz közeledve beüzemelték a csuromvizes űrhajót. Féltek a tűztől. Erről is ír az első amerikai űrhajós, Alan Shepard és Deke Slayton az általuk közösen jegyzett "Moonshot" című könyvben, amiből ezen a blogon fordítunk részleteket magyarra:

"A három asztronauta mit sem sejtett arról, hogy szinte az egész bolygó érdeklődésének középpontjába kerültek. Több mint egymilliárdan várták az újabb információmorzsákat az otthonuktól távol, üzemképtelen űrhajójukban rekedt három férfi megmentéséért tett elképesztő erőfeszítés részleteiről. A templomok szerte a világon megteltek emberekkel, akik Lovell, Haise és Swigert megmeneküléséért imádkoztak. A NASA bejelentette, hogy a vízreszállás az amerikai Szamoa partjainál várható. Itt a USS Iwo Jima repülőgéphordozó várta, hogy kimentse a legénységet és űrhajójukat. Arra az esetre készülve, ha az Odyssey mégis máshova érkezne, brit hadihajók, egy francia repülőgéphordozó és szovjet bálnavadászhajók önként teljes gőzre kapcsoltak, így szélesítve ki a feltételezett leszállóhelyet.

Az Apollo-13 a Föld gravitációs vonzásának hatására egyre gyorsult. Jack Swigert felébredt „borzalmas rémálmából”, és az Aquariusból előreúszott az Odyssey fedélzetére, hogy kezdetét vegye a parancsnoki egység „reinkarnációja”. A jól ismert kabinba úszott át, ami azonban mostanra hideg és nyirkos konzervdobozzá változott. Mindent vízcseppek borítottak, mindent átitatott a nedvesség. Leginkább attól félt, hogy a víz beszivárgott az elektromos berendezésekbe és az áramkörökbe. Felkészült a hirtelen zárlat és a tűz lehetőségére, és sorra megnyomta a hajó feltámasztásához szükséges kapcsolókat.

Ahogy Deke Slayton régebben megjegyezte, a 34-es indítóálláson bekövetkezett tűzeset volt a legjobb garancia a jövőbeli legénységek és küldetések számára. Az Odyssey-ben felgyülemlett nedvesség ellenére az űrhajó azonnal, minden probléma nélkül életre kelt.
Végül a hajó egy szunnyadó robot módjára teljesen magához tért. Swigert bekapcsolta a légkörbe lépéshez elengedhetetlenül fontos három akkumulátort. Kettő teljesen fel volt töltve, az egyik töltöttsége azonban alacsony volt. Visszament a holdkompba, és rövidesen egy hosszú kábellel tért vissza, majd feltöltötte a gyenge akkumulátort az Aquarius áramköréről.

Fred Haise jelentkezett be Houstonnál. „Milyen hőmérsékleti értékeket láttok a parancsnoki egységben?”
„7-8 Celsius fok közti értéket mutat.”
„Most már érted, miért hívjuk hűtőszekrénynek.”
„Aha. Úgy tűnik, hogy zimankó van odafenn. Esetleg már havazik is a parancsnoki egységben?”
„Nem” – felelte Haise mosolyogva. „Még nem.”
„Valamennyit időzhettek majd a szamoai tengerparton, hogy kiolvadjatok.”
„Jól hangzik.”
A beszélgetés hatására a küldetés utolsó óráiban az asztronauták kevésbé voltak feszültek. Április 17-én pénteken, kora reggel  alig öt órával a tervezett vízreszállás előtt, Lovell beindította az Aquarius kis kormányhajtóműveit, abban a reményben, hogy így még pontosabban közelíti majd meg a leszállóhelyet.

Egy óra múlva Swigert megnyomott egy kapcsolót, ami begyújtotta a robbanótöltetet: a sérült műszaki egység levált. Lovell sietve bekapcsolta a holdkomp segédhajtóműveit, hogy minél meszebbre keveredjenek a műszaki egységtől, nehogy egymásba ütközzön a két Föld felé száguldó jármű. Lovellnek volt még annyi ideje, hogy szemrevételezze a műszaki egységet, és jópár fényképet készítsen róla, miközben az egyre messzebb távolodott tőlük. A napokkal ezelőtti robbanás ereje megdöbbentette az asztronautákat. „Az űrhajó egyik oldala teljesen hiányzik” – jelentette Lovell. „Szinte az egész panel, egészen a hajtóműig kirobbant … teljes a káosz.”
Három óra múlva, 24 000 kilométerrel a Földtől és alig egy órával azelőtt, hogy becsapódtak volna az atmoszférára, az űrhajó egyre jobban felgyorsult, Lovell és Haise átköltözött a helyre állított Odyssey-be. Lezárták a két egységet összekötő alagút dupla ajtaját, háromszor ellenőrizték, hogy hermetikusan záródik-e, és túlnyomás alá helyezték az átjárót. Robbanótöltetek aktiválódtak, és leválasztották mentőhajójukat. A túlnyomás alá helyezett átjáró lendületet adott a leváláshoz. Minden a terv szerint haladt, majd értesítették Houstont: az Aquarius úgy lőtt ki, mint egy dugó a pezsgősüvegből.

„A holdkomp levált” – erősítette meg Swigert.
„Viszlát, Aquarius, és köszönjük” – ezekkel a szavakkal tisztelgett a CapCom a póklábú, hűséges jármű előtt.
„Jó kis hajó volt” – mondta Lovell mély átérzéssel.
122 000 méter magasan az Odyssey – a parancsnoki egység – több mint 39 500 km/h sebességgel csapódott be a légkörbe. A három asztronauta megérezte a lassulás okozta kezdeti terhelést, a gravitációs erő szárnypróbálgatását.
Hirtelen eleredt az eső a parancsnoki egységben.

A meghökkent asztronauták körülnéztek. Ahogy a gravitációs erő egyre nagyobb lett, úgy szabadultak el az Odyssey belsejét borító vízcseppek, hidegvizű záport zúdítva a kabinban ülőkre, később a víz az űrhajó alján gyűlt össze.
Aztán az Apollo-13 a légkörbe lépés pokoli hője érte. Három percig a hajó több mint 2800 Celsius fokos hőségben repült. A zuhanó kúpforma körül ionizált burok alakult ki, ami minden kommunikációt ellehetetlenített.
Az egész világ tűkön ült.
Az óramutató őrületes lassúsággal vánszorgott.
A küldetésirányításnál néma csönd volt.

A hangszórók megreccentek. Egy, az űrhajó útját megfigyelő repülőgép a Csendes-óceán fölött bejelentkezett: vette az Odyssey rádiójelét. Senki nem ujjongott, még korai lett volna. Mindenkiben egy kérdés motoszkált: mi van az ejtőernyőkkel?
Az Apollo-13 a Csendes-óceán fölött 600 méter magasan húzódó felhőtakarón áttörte, és láthatóvá vált, ahogy a három hatalmas, narancs- és fehérszín ejtőernyőn függeszkedik. A Küldetésirányítás személyzetéből, akik televízión nézték a fejleményeket, kirobbant a megkönnyebülés, tapsoltak, éljeneztek. A „lövészárkokban” örömkönnyek hullottak, az emberek egymás nyakába borultak, egymás hátát és vállát veregetve."

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://moonshot.blog.hu/api/trackback/id/tr625800866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása