Kövesd a Pulit!

Puli_new.jpg

Shepard_Slayton_MoonShot_cover.jpgKoroljov, az oroszok főkonstruktőre megkapta azt a politikai támogatást, amiben az USA-ba telepített Wernher von Braun nem részesülhetett. Le is körözték őket. Többek között ez is olvasható az első amerikai űrhajós, Alan Shepard és Deke Slayton által közösen írt "Moonshot" című könyvben, amiből ezen a blogon fordítunk részleteket magyarra:

"Ha a huntsville-i Redstone Arsenal dimbes-dombos környéken fekvő, fenyvesekkel borított vidékéről mintegy tizennégy és félezer kilométert keletre repülünk, egy kopár, kihalt vidék fogad minket a Szovjetunió Bajkonur régiójában, az Aral-tó közelében.

Csak egy-két vízinövény képes megélni a tó terméketlen állóvízében. Az itt élő kevesek teveháton közlekednek. 1955-ben egy tudósokból, rakétamérnökökből, műszakiakból, munkásokból, szakácsokból, ácsokból és kőművesekből álló kis különítmény érkezett erre a kietlen, távoli közép-ázsiai vidékre.

Primitív körülmények között tengődtek, amíg fel nem épültek új otthonaik és munkahelyeik: az új korszakba lépő Oroszország fiai és lányai hatalmas betondombokat emeltek, amiket részben földdel fedtek be. Hatalmas acéltornyok nőttek ki a talajból, és uralták a sivár tájat. Rejtve a világ szeme elől, ezek a férfiak és nők felépítették a világ első űrkikötőjét, a Bajkonur Kozmodromot.

Rakétákat fejlesztettek és teszteltek itt, végül 1957. október 4-én este egy ragyogó fényárban fürdő, nagy fehér rakéta köré gyülekeztek. A rakéta volt a templom, a sietősen mozgó kis alakok pedig a hívek tömegei. A nap nagy részében a rakéta bosszantó műszaki problémákkal küszködött, ezek miatt rengetegszer meg kellett szakítani a visszaszámlálást. Az eredetileg hajnalra tervezett start pillanata végül karnyújtásnyira került. A rakéta neve R-7 volt, ami elég egyszerű név egy ilyen átütő jelentőségű óriás számára.

Nem messze tőle, az indítóállás fémfalú szobájában Szergej Koroljov egy avitt faasztal előtt ült, mikrofonnal a kezében: innen vezényelte a visszaszámlálás menetét, a megszakítások és a folytatások sorozatát. Koroljov a Szovjetunió első számú rakétamérnöke volt, aki – Wernher von Brauntól eltérően – országa vezetőjének, Nyikita Hruscsov pártfőtitkárnak bizalmát és támogatását élvezte. R-7-ese a Redstone-nál négyszer erősebb volt, és épp egy műholdat készült földkörüli pályára állítani, hogy örökre beírja Oroszország nevét a történelembe.

Koroljov briliáns elméjű, lényegre törő ember volt. Nem szerette a puccos környezetet, és röviddel Kozmodromba érkezése után két kezével épített magának egy kis favázas házat: egy fokkal nem jobbat, mint amilyenekben az orosz parasztcsaládok laktak. Az alapvető különbséget Koroljov házának helyzete jelentette: félúton állt a rakéta-összeszerelő épület és az R-7 indítóállása között.
 
Semmit nem bízott a véletlenre: elkísérte a műszakiakat és a fémmunkásokat az alkatrészboltba; személyesen segédkezett az emberiség első műholdjának megtervezésében és megépítésében. Nem akarta túlbonyolítani, ezért alumíniumötvözetből készített egy gömböt, amit négy elálló antennával, és két akkumulátorról üzemelő rádió transzmitterrel szerelt fel –utóbbiak dallamtalan énekét hallja majd az egész világ. A műholdat egy fémből készült hegyes orrkúpba helyezte, majd végignézte, ahogy a technikusok a hatalmas gyorsítórakéta tetejére emelik."

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://moonshot.blog.hu/api/trackback/id/tr664877138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.