Kövesd a Pulit!

Puli_new.jpg

Shepard_Slayton_MoonShot_cover.jpgNeil Armstrong szerint a történelem két mérnöki fejlesztés miatt emlékezik majd a huszadik századra: az egyik az atomenegia, a másik az űrrepülés. Ezt írja Armstrong a Moon Shot című könyv előszavában, amit most idézünk. Többek között ez is olvasható a két amerikai űrhajós, Alan Shepard és Deke Slayton "Moonshot" című könyvében, amiből ezen a blogon fordítunk részleteket magyarra:

"Luna incognita. Az ismeretlen hold. A csöndes szemlélő. Az emberiség egész történelme során ott függeszkedett a távolban, elérhetetlenül és megismerhetetlenül.
Nap mint nap átutazott a mennyeken, havonta egyszer megkerülve a földet, miközben lázba hozta a tudósokat, és megihlette a költőket. Változó alakja miatt a Hold egy égi öröknaptár, ami jelezte a vetés, a pihenés és a vallási ünnepek idejét. Olyan közel, és mégis oly távol: az emberiség története évezredeken át összefonódott vele, ember mégsem érinthette meg soha.

A huszadik században két teljesen eltérő technológia jelent meg: a digitális számítógép és a folyékony üzemanyagú rakéta. Két világméretű nagyhatalom egymás ideológiai ellenlábasaiként egyszerre ismerte fel, hogy a vákuumban működő rakéta és a pontos navigációhoz szükséges számítógép megnyitja előttük az űrutazás lehetőségét.
A Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt úgy vélte, hogy ideológiai felsőbbrendűségük igazolásának kulcsa országuk technológiai vezető szerepében rejlik. Mindkét hatalom hatalmas tartalékokat mozgósított az egyre látványosabb űrbeli teljesítmények érdekében. Egyik is, másik is emlékezetes sikereket könyvelhetett el. Mindkettőjüknek része volt tragédiákban. Ez egy verseny volt, ami nem párosult hadiállapottal. Végül váratlanul a versenytársak összefogtak, ami hozzájárult az őket körülvevő hidegháború felszámolásához.

A Hold közel 5 milliárd éves izolációja nemsokára véget ért. Az űrkorszak kezdetén mesterséges műholdak repültek a Hold közelébe. Mások becsapódtak a holdi talajba. Robotok szálltak le, fényképeket küldtek, valamint tudományos méréseik eredményét továbbították a földi laboratóriumok számára. Ezzel megnyílt az út az ember látogatása előtt.

A szovjetek figyelemreméltó számú „elsőzést” hajtottak végre: elsőként állítottak műholdat földkörüli pályára, elsőként küldtek műholdat a holdhoz, elsőként juttattak embert az űrbe, elsőként állítottak két emberes űreszközt egyidejűleg pályára, és elsők voltak akkor is, amikor arra került a sor, hogy az ember elhagyja űrhajóját, és kilépjen a világűrbe. Viszont az amerikaiak teljesítették a látszólag lehetetlent: azt, hogy embert küldjenek a Holdra, majd biztonságosan vissza is hozzák a Földre.
A történelem két mérnöki fejlesztés miatt emlékezik majd a huszadik századra: az egyik az atomenegia, a másik az űrrepülés. Az egyik kihalással fenyegette a világot, a másik a túlélés lehetőségét kínálta fel számára. Ha a földet valaha emberi vagy természeti katasztrófa fenyegetné, az űrrepülés jelentheti a védelmet, vagy a menekülést." (Folyt.köv.)

Ez nem sci-fi: a Google által szponzorált 30 millió dollár összdíjazású Lunar X PRIZE versenynek egy magyar csapat is a résztvevője. A cél: magánpénzből eljutni a Holdra. Ezen a blogon pénz helyett lájkokat gyűjtünk nekik: csatlakozz Te is a Puli Space facebook-oldalához!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://moonshot.blog.hu/api/trackback/id/tr384812554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.